Kedves testvérek!
Ma, Urunk Megjelenése Ünnepén a Szent Péter-bazilikában két új püspököt szenteltem, ezért bocsássátok meg a késést. Vízkereszt egy nagyon régi ünnep, mely a keresztény Keletről származik és azt emeli ki, hogy Jézus Krisztus megnyilvánult minden nép számára: őket jelképezik a Napkeleti Bölcsek, akik a Betlehemben épphogy megszületett zsidók királyát jöttek imádni, Szent Máté Evangéliuménak elbeszélése szerint (vö. Mt 2,1-12). A Karácsony éjjelén gyúlt „új fény” (vö. I. karácsonyi prefáció) ma felragyog az egész világ számára, amint azt a csillag képe is sugallja, az égi jel, ami a Bölcsek figyelmét felkeltve elvezette őket Júdeába.
Az egész karácsonyi-vízkereszti időszakot a fény témája jellemzi, ami azzal is kapcsolatos, hogy az északi féltekén a téli napfordulót követően a nappalok újra elkezdenek hosszabbodni az éjszakához képest. Azonban földrajzi helyzetétől eltekintve minden nép számára érvényes Krisztus szava: „Én vagyok a világ világossága. Aki engem követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága” (Jn 8,12). Jézus a nap, mely feltűnt az emberiség horizontján, hogy megvilágosítsa mindannyiunk személyes létezését és együtt elvezessen minket zarándokutunk céljához, a szabadság és a béke földjére, ahol mindörökre teljes közösségben élünk majd Istennel és egymás között.
Krisztus az üdvösség ezen misztériumának hirdetését Egyházára bízta. Ahogyan Szent Pál írja, „a Lélek a szent apostoloknak és prófétáknak kinyilatkoztatta, hogy Jézus Krisztusban a pogányok is társörökösök, tagjai az egy testnek, és részesei az ígéretnek, az evangélium révén” (Ef 3,5-6). Az Izajás próféta által Jeruzsálem szent városához intézett felhívás az Egyházra is alkalmazható: „Kelj föl, ragyogj föl, mert elérkezett világosságod, és az Úr dicsősége felragyogott fölötted! Mert még sötétség borítja a földet, és homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az Úr, és dicsősége megnyilvánul rajtad” (Iz 60,1-2). Így is van, ahogy a próféta mondja: a világ a maga összes erőforrásával sem képes világosságot biztosítani az emberiségnek, hogy útján eligazodhasson. Ezt tapasztaljuk napjainkban is: a nyugati civilizáció irányvesztettnek tűnik, csak tapogatózik. De az Egyház, Isten Igéjének köszönhetően átlát a homályon. Nem nyújt szakmai megoldásokat, de tekintetét a célra szegezi és az Evangélium világosságát kínálja fel minden jószándékú embernek, bármely nemzethez vagy kultúrkörhöz tartozzék is.
Ez a feladata a pápai képviselőknek is az államoknál és a nemzetközi szervezetekben. Amint említettem, éppen ma délelőtt volt abban az örömben részem, hogy két apostoli nunciust szentelhettem püspökké. Ajánljuk Szűz Máriának az ő szolgálatukat és az egész Egyház evangelizációs művét.
(Eredeti szöveg itt.)
